Kiadványok

Biro Aurél: A Tanácsköztársaság fővárosi karhatalmai

Megjelent a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria gondozásában Biró Aurél: A Tanácsköztársaság fővárosi karhatalmai című könyve.

A kiadvány célul tűzte ki a rövid életű Tanácsköztársaság budapesti eseményeinek térbeli elhelyezését, az adott időszakban létezett hatalom fenntartását, belső rendjét garantálni kívánó fegyveres szervezetek működésének felvillantásán keresztül.

A munka során a szerző segítségére volt a Budapest Főváros Levéltára idevonatkozó iratainak felhasználása. E dokumentumok elsődleges forrásként szolgálnak az események helyszínének és a történéseknek a bemutatásához. A szerző a tanulmányban felvonultatja a Tanácsköztársaság ideje alatt a fővárosban létrejött karhatalmi szerveket, s azok működését térbe helyezve ismerteti tevékenységük helyszíneit. Szemléletes annak ábrázolása, hogy a rendkívüli körülmények között a fegyveres szervek miként gyűrik maguk alá és rendezkednek be a közösségi létesítményekben – középületekben, iskolákban, nagy befogadóképességű magánépületekben. A kiadvány így hozzájárul számos fővárosi ingatlan múltjának megismeréséhez is. Különös értéket képviselnek a munka illusztrációi, amelyek valóban kézzelfoghatóvá, a ma is létező épületeknél fel-, míg eltűnt építményeknél képileg is megismerhetővé teszik az olvasónak az írásban rögzítetteket.

A kötet második része az 1919 augusztus­–decemberében Budapesten indult, s jelentős részében a büntető törvényszéken befejezett – a főváros levéltárában őrzött – kommunista pereket tárgyalja a vonatkozó jogszabályok ismertetésével. Ezek körét nem önkényes válogatás döntötte el, hanem az az 1919-es jogszabály, amely a bukott „Tanácsköztársaság szervei, közegei és megbízottai felett” eljárni jogosult bíróságokat meghatározva kimondta a jogi felelősségre vonás szükségességét. Eljárások azokkal szemben indultak, akik az idézett körben szereplő személyként az akkor hatályos büntető törvényekbe ütköző cselekményt követtek el, vagy a „Tanácsköztársaság megalapítása, fenntartása vagy visszaállítása érdekében elkövetett bűncselekmények miatt”.

A könyv 3200 forintos áron megvásárolható a Helytörténeti Gyűjteményben.

 

 

 

 

Lengyel Zoltán: Budai cserkészek

Lengyel Zoltán „Budai cserkészek” című könyvében számot ad a cserkészszövetség huszadik századi hányattatásairól, és számos érdekes történettel gazdagítja helytörténeti ismereteinket.

 

 

 

 

 

 

Berecz Ágnes: A svábhegyi református gyülekezet története

A könyv a svábhegyi gyülekezet hosszú küzdelmét mutatja be, amellyel saját közösséget és saját templomot kívántak létrehozni. Történetük 1888-ban kezdődött az első istentisztelettel. Ezután sok fordulaton és történelmi tragédián át egészen 1965-ig folyamatos a gyülekezet története; attól kezdve az 1995-ös újraindulásig kényszerű szünet következett. Az álom 2013-ban vált valóra: a gyülekezet felszentelhette imaházát. 

A könyv 1500 forintos áron megvásárolható a Helytörténeti Gyűjteményben.

 

 

 

 

 

 

Hegyvidéki Városrészek

A Hegyvidéki városrészek című könyv a Hegyvidéki Históriák helytörténeti sorozatának legújabb kötete. A sorozat eddigi tagjai mindig egy-egy kiragadott szeletét mutatták be a Hegyvidék múltjának, a most bemutatott kötet azonban arra vállalkozik, hogy egy átfogó képet adjon a XII. kerület múltjáról. A kerület mind a 18 városrészét végigveszi, és ismeretterjesztő formában bemutatja az adott terület múltját, felidézve a legérdekesebb momentumokat. A szerző törekedett arra, hogy minden városrésznél olyan helyszíneket mutasson be, melyeket az utcákon sétálva is meg lehet találni, így a történetek nem vesznek a távoli múltba, hanem a mindennapjaink részesei lesznek. Ezt segíti a kötet gazdag illusztráltsága is korabeli fotókkal, képeslapokkal.

A kötet nem időrendben halad, hanem városrészenként, bemutatja a tizennyolc önálló arculattal és hangulattal rendelkező városrész múltját, kiemelve mindenhol a legérdekesebb, legfontosabb tudnivalókat, történeteket. Az egyes fejezetek már megjelentek egy cikksorozat részeként a Hegyvidék újságban, ahol hétről-hétre újabb ás újabb városrészeket ismertettek meg az olvasók. Önkéntelenül is kíváncsivá válunk, ha belegondolunk, vajon az Alkotás utca például honnan kapta a nevét, s ugyan hányan tudják, hogy egykor a Magyar Jakobinusok terén állt az a földszintes ház, melynek homlokzatát egy, a Teremtés pillanatát  ábrázoló dombormű díszítette, és erről kapta nevét az Alkotás utca. E kiadványba számtalan hasonló történet olvashatunk, utcákról, terekről, épületekről, és az azokat felépítő emberekről. A sorokat olvasva megelevenedik előttünk a Hegyvidék   története, a nap mint nap látott épületeknek, tájrészleteknek egyszerre csak múltjuk lesz és egyedi történetük.

A könyv 1500 forintos áron megvásárolható a Helytörténeti Gyűjteményben.

 

 

 

Hegyvidéki Históriák- Mártonhegy

A főváros egyik kis városrészéről, a Hegyvidék  tájegységéről olvashatunk a különleges helytörténeti kiadványban. Mártonhegy a Sváb-hegy oldalának egy viszonylag keskeny szelvénye, elnevezése mégis arra utal, hogy van sajátos karaktere, hangulata, múltja és jelene ennek a néhány utcányi területet magába foglaló vidéknek. A szerző egész életét itt élte le, így hitelesen kalauzolja végig olvasóit Mártonhegy múltjában. Szent Mártonról és a térség földrajzi, földtani jellegzetességeiről ejt szót elsőként, majd a különböző történelmi korokban itt élt népek emlékeit veszi számba. A II. világháború és az ostrom időszakát saját emlékei alapján idézi meg, a továbbiakban pedig ismerteti a kerületrész intézményeit, a szolgáltatásokat, a közlekedés és az úthálózat viszonyait, a természeti látnivalókat és az utcaneveket, sőt, egy sétaajánlatot is nyújt a fekete-fehér képekkel illusztrált kötet végén.

 

 

 

 

 

Hegyvidéki Históriák - Hantokkal írt történelem

A fekete-fehér képekkel illusztrált kötetből a budai hegyvidék temetőinek történetét ismerhetjük meg. Az őskortól a 20. századig ívelő repertoárban a legrégebbi - kőkori - temetkezésre utaló leletektől tekinthetjük át a térségben élt népek fellelt temetőinek, temetkezési szokásainak főbb jellegzetességeit. Ez a honfoglalást követő évszázadokra is igaz, hiszen a magyarokon kívül számos más nemzetiségű közösség is megtelepedett a jó adottságú hegyvidéken. Olvashatunk a török, zsidó, görögkeleti sírkertekről, a katonai és polgári temetőkről, urna- és járványtemetőkről, végül pedig a különálló sírokról és egyedi temetkezési helyekről is. A szerző természetesen minden egyes - ma létező és már felszámolt - temető esetében felsorolja az ott nyugvó leghíresebb személyiségeket. Kötetét jegyzetek és kronológia zárja.

 

 

 

Hegytörténeti Historiák - Barabás Miklós

2003 óta a budai XII. kerületi önkormányzat kulturális központjaként működik a Városmajor utcában álló, különösen szépen felújított neoklasszicista villa, amelyet eredetileg a kiváló biedermeier festő Barabás Miklós építtetett. Stílszerűen a Barabás-villa adott otthont a festő születésének kétszázadik évfordulójára összehívott emlékkonferenciának. Az itt elhangzott előadások szerkesztett változatát foglalja magában a karcsú kötet. Az összesen nyolc előadás a festő életének és művészetének sokoldalú bemutatását adja. Balázs Attila reformkori Városmajort mutatja be, amikor Barabás Miklós megvette az épületnek is helyet adó szőlőskertet. Csorba László a művészetét döntően meghatározó 1834-35-ös itáliai utazásáról ír, majd 1848-49-es művei kerülnek bemutatásra (Basics Beatrix), Szegedy-Maszák Zsuzsanna a családi képek szerepét elemzi művészetében, Pandula Attila részletgazdag és pontos portréinak forrásként való, új szempontú felhasználására mutat egy példát, Peternák Miklós Székely Bertalan és Barabás között a fényképezés megítélése kapcsán lezajlott művészetelméleti vitát idézi fel, végül Laki Ádám a reformkori sajtóra támaszkodva mutatja be Barabás életének kevésbé ismert részleteit. A jegyzetekkel kísért tanulmányokat színes fényképmelléklet egészíti ki.
 
 
 

Hegyvidéki Históriák - Iskola a hegytetőn

A könyv, egy iskola 80 éves történetének krónikája. Ez a nyolc évtizednyi életkor egy oktatási intézmény esetében nem tekinthető kivételesnek, de az Arany János Iskola és Gimnázium életében minden év legalább kettőnek számítható Magyarország XX. századi, sorscsapásokkal teli évtizedeiben. Az iskola története egyben hű tükörképe a magyar közoktatás utolsó száz évének is, a fejlődésnek és a megtorpanásnak egyaránt. A legmegszívlelendőbb tanulság minden bizonnyal az, hogy a legnehezebb körülmányek között sem szabad engedni a mindenkire kiterjedő, minőségi közoktatás eszméjéből.

 

 

 

Hegyvidéki Históriák - Erzsébet-kilátó 2. kiadás

A Hegyvidéki Históriák sorozatban elsőként megjelent kötet az Erzsébet-kilátó történetét dolgozta fel. A kilátó 2005-ös felújítása és ünnepélyes megnyitása tiszteletére a könyv második, javított kiadása is napvilágot látott. Az Erzsébet-kilátó című kötet olvasmányosan tárja elénk a kilátó múltját, a kezdeti álmoktól és meg nem valósult tervektől egészen a 2005-ös felújításig. Többek között megtudhatjuk, miért hívták Pozsonyi-hegynek a János-hegyet, hogyan juttatták el az építőanyagot a hegycsúcsra, vagy milyen károkat okozott a kilátó tetején évtizedekig álló vörös csillag.

Majtényi György - Szatucsek Zoltán: Erzsébet-kilátó. Tarsoly Kiadó, Budapest. 2005.

 

 

Hegyvidéki Históriák - A Svábhegy és környéke története 1944-1945-ben

Megdöbbentő és tragikus eseményeket rögzít a Hegyvidéki Históriák sorozat második kötete. Kalakán László levéltári dokumentumok és szemtanúk beszámolói alapján dolgozta fel a második világháború eseményeit a Svábhegyen. A kötet szembesít bennünket, hogy szűkebb lakóhelyünk is borzalmak színhelye volt; sok magyar katona lelte itt halálát, harcolva a szovjet csapatok ellen. A könyvben említett helyszínek többsége - mai állapotában - illusztrációként megjelenik a lapokon. Így hozza közelebb a múlt eseményeit, hiszen ezentúl például az Istenhegyi út egyik garázsát megpillantva már nem csupán az épületet, hanem egy tömegmészárlás helyszínét fogjuk látni.

Kalakán László: A Svábhegy és környéke története 1944-1945-ben. Tarsoly Kiadó, Budapest. 2004.

 

 

 

Hegytörténet

A főváros XII. kerületét hivatalosan 1930-ban hozták létre, valójában azonban 1940-ben jött létre. A millennium évében tehát a Hegyvidék hazánk ezeréves fennállása mellett a kerület 60. születésnapját is ünnepelte. A rendezvények egyik kiemelkedő eseménye volt a Hegytörténeti Konferencia, ahol neves szakemberek előadásait hallgathatták meg az érdeklődők. Ennek a konferenciának a nyomtatásban megjelent változata ez a könyv, melyben tizenhét tanulmányt olvashatnak a XII. kerület történetével kapcsolatban a középkortól napjainkig.

Hegytörténet. Szerk: Noéh Ferenc. XII. kerületi Önkormányzat és a Tarsoly Kiadó, Budapest. 2000.

Kertészgazdászati jegyzetek

Kerületünk egyik leghíresebb lakója Jókai Mór volt, aki a Svábhegyen vásárolt magának házat. Birtokán mintagazdaságot létesített, ahol a sziklakerttől a gyümölcsfákon át a szőlőig mindennel foglalkozott. Tapasztalatait vetette papírra, ebben a tőle szokatlan témájú könyvben. Hasznos tanácsokkal látja el a gazdálkodókat és a kertészkedni vágyókat felkészíti a várható nehézségekre. A könyv igényes vászonkötésben jelent meg, a lapokon is megtartva az 1896-os kiadás hangulatát.

Jókai Mór: Kertészgazdászati jegyzetek. Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat, Nap Kiadó, Budapest. 2002.

Képeslapok a Hegyvidékről

Hiányt pótolt a Hegyvidék Lapkiadó, amikor kiadta 12 darabból álló képeslapsorozatát. A jó minőségű, színes lapok a kerület egy-egy jellegzetes épületét, helyét mutatják be. A tizenkét darab, új és archív képeket is megjelenítő lap között található teljes képes, és mozaikos elrendezésű is.

Janzsó Tamás



utolsó frissítés: 2017-07-12

vfqmywagavzzwduiaqphsilbedxgzgo